Visszatértem.tudom sok idő eltelt már, de most újra itt vagyok. :)
Kedves olvasóm ,te is biztosan átélted már azt amikor egyik pillanatban még boldog vagy és szinte a fellegek közt repkedsz, aztán egyszer csak bumm, és a következő pillanatban, már úgy érzed hogy senkinek sem kellesz, senkinek sem vagy fontos, egyedül érzed magad.
Ma ( pontosabban 2 órája ) velem is ez történt.Egyszer csak rámtört a fájdalom,hogy nem csak alig találkozunk,hanem alig beszélünk a barátnőimmel, és az egyik barátommal sem ( aki talán kicsit több is mint barát) . Csillával majdnem minden nap beszélünk, és ennek nagyon örülök , és kb 2-3naponta találkozunk is , de ő itt lakik ,persze hogy könnyen meg tudjuk oldani. Fruzsival is minden nap beszélünk , de attól még lányok nagyon hiányzik hogy nem találkozunk nap mint nap, és alig beszélünk. Sőt, ha beszélünk akkor is nagyrészt én írok nektek. Ebből a szempontból már várom a szeptembert, az iskolakezdést.:)
És most hogy ezt olvasod, biztos már nagyon fogsz unni, de hátha segít ha kiírom magamból a szenvedésemet...
Tudod fáj,hogy már nem érdekellek. ( Egyáltalán érdekeltelek is valaha ? Számítottak neked az érzéseim, a csókjaim, a tetteim, a mozdulataim , a SZERETETEM ? ) Fáj, hogy már egy hete nem vagy hajlandó velem beszélni. Fáj , hogy teljesen eltávolodtunk , és nem úgy vagyunk mint egy hónapja . Fáj, hogy szinte már levegőnek nézel. Fáj, hogy hazudsz nekem arról , hogy mindig mennyire fáradt vagy, közben mással mászkálsz. Soha , SOHA nem gondoltam volna ,hogy ez ennyire tud FÁJNI. Mintha egy tátongó űr lenne a szívemben, egy luk; egy seb, ami folyton vérzik . Ahonnan a vér MIATTAD folyik..
4 éve várok rá ,hogy legyen egy barátom
4 éve várok arra,hogy valaki szeressen
4 éve vágyakozom egy aranyos pasiért
4 éve minden áldott nap úgy alszom el,hogy közben azt kérdezem,mért nem lehet mellettem egy édes pasi
4 éve..
Jó, tudom , mikor ezt most olvasod, biztos nevetsz , és azt kérdezed magadtól,hogy mit akar 17 évesen ..
Igen, még csak 17 múltam.De körülöttem a többségnek már régóta van, vagy volt hosszabb kapcsolata , amikor azt láthattad milyen boldogok. Nekem még csak rövidebb sem volt.. Az az egy hónapot amíg "együtt
voltunk" , nem nevezhető járásnak. És mikor szakítok vele, képes benyögni,hogy végülis semmit sem számít neki,mert ez úgyis egy fogadás része volt..
Hát köszönöm.. ezt kaptam én 14évesen, az első pasitól akire azt hittem ,hogy számítok neki egy kicsit.
De nem így történt.. Mindegy , rég volt, már nem fáj, már nem érdekel , rég túltettem magam rajta :))
Rengeteg, de tényleg rengeteg tervem/ tervünk van a nyárra, és már eltelt egy hónap. Egy hónap, ami 2hétnek tűnik. Hihetetlen milyen gyorsan megy az idő..Nagyon szeretném megvalósítani a terveimet, de ha nem is mindet egy párat biztosan ; köztük : néger barnaságot, jó alakot , pasit , eszméletlen bulikat, és felejthetetlen élményeket :D
Sajnálom , hogy ennyi mindent egyszerre zúdítok rátok, de tényleg úgy éreztem , hogy muszáj leszek kiírni magamból.. és tudjátok mit érzek ? máris jobb egy kicsivel.. :'D
Amúúúgy kitaláltam a következő tetoválásomat ;ez lesz az : what doesn't kill you makes you stronger
Legeslegszebb álmokat kívánok nektek drágáim <3 ;)
